A Még hogy mi nem olvasunk?! programsorozat 1. foglalkozása
A foglalkozást vezeti: Juhász Orsolya
http://www.youtube.com/watch?v=LHpzpheZPKs&feature=player_detailpage
- Általános Iskola és Óvoda, Okány
2013. február 15.
A Még hogy mi nem olvasunk?! programsorozat 1. találkozója
A foglalkozást vezeti: Juhász Orsolya
Ami a szívedet nyomja, azzal a legnehezebb megbirkózni. Apának, anyának sok a dolga, a tanárod más gyerek gondját is viseli, pajtásod sokszor csak fél füllel figyel rád. Pedig oly jó lenne elmondani valakinek, ami egyre gyűlik és szorít ott belül, az érdekes felfedezéseket, melyekért lelkendeztél, a barátságról, szerelemről kialakult gondolataidat, a felnőttek furcsaságait, a világ zavarba ejtő eseményeit s nem utolsósorban megtalálni helyedet ebben a bonyolult nagyvilágban. Jó volna néha verset írni – abban talán ki lehetne fejezni mindezt. Három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, amely minden gyerek sajátja, verset írni arról – ami a te szívedet is nyomja. Ezt a nyelvet kitűnően érti a fordító, Tótfalusi István, akinek nagy szerepe van a svéd gyerekversek hazai sikerében.
- Arany János Általános Iskola és Könyvtár, Geszt
2013. február 14.
A Még hogy mi nem olvasunk?! programsorozat 4. találkozója
A foglalkozást vezeti: Juhász Orsolya
„És úgy is lett. Majd ha megtanulsz olvasni, és végigböngészed a régi, megsárgult újságokat, megtalálod bennük, hogy a Szegény Dzsoni SC a világ minden futballcsapatát könnyedén legyőzte, megnyerték az Európa-kupát, a Világ-kupát, az Óperenciás-kupát, és a Kupa-kupát is megnyerték.”
- Esély Pedagógiai Központ, Békéscsaba
2013. február 19.
A Még hogy mi nem olvasunk! 6. osztályosoknak szóló programsorozat 2. foglalkozása
Michael Ende regényéből „megtudhatjuk, hogy életünk minden órája egy rózsa, ami kinyílik, majd egy óra elteltével elhervad. Vissza nem hozható… Az időnk felől szabadon dönthetünk. Odaajándékozhatjuk szeretteinknek, mint ahogy azt a kalandos regény főszereplője is teszi, vagy az időnk rabjává is válhatunk, amiről a könyv szól. Annyi bizonyos, spórolni nem éri meg vele…” (lurkovilag.hu)
A résztvevők részleteket hallgatnak meg és olvasnak fel a regényből, majd beszélgetnek arról, kinek mi jelenti a legtöbb örömöt abban, ha szabad idővel rendelkezik, és hogyan szereti azt eltölteni.
Előadó: Juhász Orsolya
- Általános Iskola, Balástya
2013. február 20.
Az Irodalom, film, zene programsorozat 2. találkozója
A résztvevők ezúttal a zenei nyelv sokrétű eszköztárával találkozhatnak az irodalomban és a filmművészetben már megismert témában. Az ismerős tematika segít megérteni a zenei fogalmazásmód finomságait, és gazdagíthatja a diákokban a Rómeó és Júlia-témáról kialakult képet.
A legalább 30 komolyzenei adaptációból négyféle műfaj kerül terítékre: opera, balett, szimfónia és szimfonikus költemény. A művek a viszonylag könnyen megközelíthető korszakból valók: Bellini, Prokofjev, Berlioz, és Csajkovszkij kiválasztott feldolgozása is 1830 és 1940 között keletkezett .
Előadó: Újváriné Illés Mária
- Árpád Fejedelem Gimnázium, Kistelek
2013. február 28.
„A nő ezer arca” programsorozat 4. találkozója
Pipás Pista (Tanyawestern)
Írta: Pozsgai Zsolt
Életében és halálában is legendák övezték a szeged környéki tanyavilág hírhedt bérgyilkosát, aki asszony létére férfiruhában járt, férfi módra dolgozott – és ölt, a családtagok megbízásából. Pipás Pista, azaz Rieger Pálné Fődi Viktória az 1920-as években követte el rémtetteit.
„Ki volt ez a nő (vagy férfi?) és mi hajtotta előre végzetét? A zenés, olykor kegyetlen, olykor kacagtató játék elvezet bennünket a harmincas évek tanyavilágának átkozott és áldott világába.” (Pozsgai Zsolt)
A színházlátogatáshoz bevezető előadás is kapcsolódik Pipás Pista – a hóhérasszony legendája címmel.
Ajánló: Nyilas Péter: Pipás Pista – a hóhérasszony legendája
- Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
2013. február 15.
Előadó: Paraginé Tóth Edina
- Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
2013. március 7.
Előadó: Vörös Tiborné
A Mi is olvasunk, csak másképpen programsorozat 4. találkozójának előadója Schäffer Erzsébet Pulitzer-díjas újságíró, író, publicista.
Lehetett volna pszichológus, tanár, akár prédikátor is, mindenütt jó hasznát vette volna annak az empatikus bizalomnak, a szeretetnek, amellyel a legundokabb teremtésben is meglátja a jót. De szerencsére újságíró lett, így jutott el a legtöbb emberhez. (La Femme)
„Szárnyakat adjatok!” – Schäffer Erzsébet előadása
Beszélgetés+ – Schäffer Erzsébet
A szőlővirág illata – történetek útközben (ekultura.hu)
- A Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtára
2013. február 15.
A Négy évszak, négy elem – versek, mesék nagyothallóknak programsorozat 3. foglalkozása
Évszak: nyár, égtáj: dél
Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz
Hogy mit láttam?
Elmondhatom.
De jobb lesz,
ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd,
csak nézd a jobb kezem.
Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég,
ez itt a nyár.
Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó:
ez volt a ház, ez volt a tó.
A harmadik alkalom a gyerekek számára egy igazi nyári, vakációs hangulatot idézett fel, melyből a játék, a verseny sem hiányozhat. A vers lehetőséget teremtett a tél felidézésére, átismétlésére is.
A gyerekek a vers közös értelmezése után papírból vágással tavat, hajtogatással csónakot készítettek, majd kezdődhetett a „tóvá” átváltozott folyosón a csónakverseny.
Előadó: Tóth Andi bábjátékos
- Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szeged
2013. február 12.
A Még hogy mi nem olvasunk?! programsorozat 3. találkozója
A foglalkozást vezeti: Juhász Orsolya
„Ott ballagott szegény Dzsoni egy nagy kerek erdő közepén. Fütyörészett. Hol szomorúan, hol meg vidáman. Már attól függően, hogy milyen kedve volt. „Én vagyok a világon a legszegényebb – gondolta, és egy szomorkás dallamba kezdett. Tényleg, a rajtavalón meg egy vándorboton és a bicskáján kívül nem volt semmije. – De hiszen a világon a leggazdagabb is én vagyok” – gondolta, és azon nyomban trillázni és bukfencezni kezdett a füttye. És valóban, ő volt a világon a leggazdagabb, hiszen az övé volt az erdő, a kék ég, a madarak, az út menti gizgazok; az övé volt az egész nagy tágasság, széles e világ az övé volt.”
- Esély Pedagógiai Központ, Békéscsaba
2013. február 12.
Egy derűs májusi reggelen a tizenegy és fél éves Pete Péter lába beleütközött az ágy végébe, amikor ki akarta nyújtani. „Mi a manó? – nyögött fura, mély hangon. – Éjszaka rövidebb lett az ágyam? Biztosan álmodom.” De Pite nem álmodott. A takarója alól két hatalmas lábfej feszült a deszkának. Két csúnya, szőrös láb. Pete Péter, azaz Pite egyetlen éjszaka alatt felnőtté változott. Pontosan olyan lett, mint az édesapja. És a csodáknak itt még nincs vége! Hiszen, ha Pite az apja testébe költözött, akkor mi történt az édesapával, dr. Pete Ádámmal? (moly.hu)
A regényről Nógrádi Gábor honlapján