A „Rómeó és Júlia” téma irodalmi és filmes feldolgozásai

romeo_julia

Az Irodalom, film, zene programsorozat 1. találkozója

Shakespeare tragédiáját már ismerik a résztvevők – olvasmányélményeikre visszaemlékezve és a filmrészleteket látva ( Zeffirelli, illetve Luhrmann filmjéből) fogalmazzák meg észrevételeiket az irodalmi nyelv és a filmnyelv egymástól eltérő és/vagy egymást kiegészítő lehetőségeiről.

Előadó: Juhász Orsolya

  • Árpád Fejedelem Gimnázium, Kistelek
    2013. február 13.

 

Kapcsolódó képek:

Share

Rézbőrűek földjén

indianok
A programsorozat témakörei:

1. A hagyományok szerepe: az indiánok hazája, indián törzsek – fejdísz készítése, indiánnév választása

2. A tollas kígyó fiai: mesék, mítoszok és legendák

3. Az indiánok életmódja: vadászat, étkezés, kommunikáció, hétköznapi tárgyak, indián szertartások

4. Indián játékok és sport: tüzes labda, őzcsontfogás, labdaverseny, tál-játék

5. Ki tud többet az indiánokról? Csoportos játék, web-kapcsolat a programsorozat négy helyszíne között

  • Könyvtár, Információs és Közösségi Hely, Bócsa
    (2013. február 12., 21., március 12., április 9., május 14.)
  • Katona József Könyvtár Hetényegyházi Fiókkönyvtára, Kecskemét
    (2013. április 11., 17., 26., május 10., 15.)
  • Katona József Könyvtár Műkertvárosi Fiókkönyvtára, Kecskemét
    (2013. március 19., 26., április 9., 16., 30.)
  • Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Kiskőrös
    (2013. március 20., 27., április 10., 17., május 24.)

Kapcsolódó képek:

Share

Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika – ajánló bibliográfia

lázár_e
A Még hogy mi nem olvasunk?!
programsorozat 2. találkozójához
A foglalkozást vezeti: Juhász Orsolya

Könyvek:
A kétbalkezes varázsló
/ Békés Pál. – [Lőrincze Miklós rajz.] 2. kiad., Budapest : Osiris Kiadó, 1999. – 135 p.
Gombos Jimm és Lukács, a masiniszta / Michael Ende – Budapest : Móra, 2001. – 272 p.
Ha én felnőtt volnék / Janikovszky Éva. – Budapest: Móra, 2008. – 33 p.
Négyszögletű Kerek Erdő / Lázár Ervin – Budapest : Osiris, 2006. – 166 p.
Szegény Dzsoni és Árnika /Lázár Ervin – Budapest : Osiris, 2004. – 81 p.
Trapiti / Darvas László – Budapest : Magvető, 2002. – 306 p.
Túl a Maszat-hegyen : Muhi Andris és a pacák birodalma : verses meseregény / Varró Dániel ; [Varró Zsuzsa rajzaival], Utánny. – Budapest : Magvető, 2003 – 205p.

Versek:
Apám kakasa : változatok klasszikus magyar gyerekversekre / Lackfi János, Vörös István ; Molnár Jacqueline rajzaival, Budapest : Noran Kiadó, 2009. – 153. p.
Eső után / Weöres Sándor – In: Weöres Sándor válogatott versei / [vál. és az utószót írta Lator László]. – Budapest : Unikornis Kiadó, 1996. – 3 db ; (A magyar költészet kincsestára, ISSN 1216-5611 ; 48.) 1. köt. – 265 p.

Kazetta:
Szegény Dzsoni és Árnika [Hangfelvétel] / Lázár Ervin mesejátéka ; [ea.]: Vajda László, Grünwald Kati, Derzsi János et al. ; dramaturg: Molnár Magda ; rend.: Sólyom András, – Budapest : Hungaroton, 1984.

CD:
Túl a Maszat-hegyen [Hangfelvétel] : zenés kalandlemez / Varró Dániel, Presser Gábor ; mesélő Garas Dezső ; [szereplők] Kovács Judit, Ellinger Edina, Presser Gábor et al., Budapest : Sony BMG Entertainment, cop. 2005. – 1 db CD lemez, 1 db CD lemez, 73 min. 44 s.

DVD:
A négyszögletű kerek erdő [DVD-felvétel] : Szörnyeteg Lajos jaj de álmos… és más mesék : kecskeméti rajzfilmek ; írta és rendezte Hegyi Füstös László et al. ; operatőr Polyák Sándor et al. ; zene Muzsikás Együttes et al., [Kecskemét] : Kecskemétfilm Kft. ; [Budapest] : Mokép – Pannónia Kft., [2009] 1 db DVD lemez, 78 min.

  • Esély Pedagógiai Központ, Békéscsaba
    2013. február 5.
  • József Attila ÁMK, Mezőhegyes
    2013. február 8.

Kapcsolódó képek:

Share

Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika

lázár_e
A Még hogy mi nem olvasunk?! programsorozat 2. találkozója
A foglalkozást vezeti: Juhász Orsolya

Östör király csakis ahhoz adja a lányát, akit Árnika szívből szeret, és ez nem más, mint Dzsoni, a világ legszabadabb embere. A hagyományos mesékből érkező lovagok azonban hiába vívnának meg életre-halálra Árnika kegyeiért. Ebben a történetben semmi esélyük sem lenne, mert Lázár Ervin meséiben minden egy kicsit másképp történik, mint ahogy szokott. Még a Százarcú Boszorka is képes jót cselekedni, de csak ha nagyon muszáj. Lázár Ervin meséi a gyerekek mellett mindazoknak is szólnak, akik nem hajlandók kinőni a mesék világából.

  • Esély Pedagógiai Központ, Békéscsaba
    2013. február 5.

 

  • József Attila ÁMK, Mezőhegyes
    2013. február 8.

Kapcsolódó képek:

Share

Ami a szívedet nyomja ─ svéd gyerekversek; Kiss Ottó: Csillagszedő Márió

szivedet_nyomjacsillagszedo_mario

A Még hogy mi nem olvasunk! 6. osztályosoknak szóló programsorozat 1. foglalkozása

A svéd gyerekversek rímtelen szabadversek, amelyek a kiskamaszkor feszítő vagy vidám, de mindenképp mindennapi gondolatait vetik fel. A magyar gyermekvers egyik legnagyobb erénye – Weöres Sándor költészetéből kiindulva – a ritmus, a költészet játékként való megjelenése. Mivel a gyermekek ezeken a változatos ritmikájú, pazar rímekben tobzódó verseken nőnek fel, az újdonság erejével hat egy másfajta versnyelv megismerése. A foglalkozás egyik célja ennek a versnyelvnek a megismertetése, megszerettetése.

Kiss Ottó: Csillagszedő Márió – Az utóbbi évek magyar gyermekköltészetének kiemelkedő alkotása 2002-ben elnyerte az Év könyve-díjat, számos feldolgozása született és több nyelvre is lefordították.

  • Általános Iskola, Balástya
    2013. február 13.

 

Kapcsolódó képek:

Share

Várak a Kárpát-medencében

egri_var
Mi a vár? Miért és hová építették? Mi kell hozzá, hogy megépüljön? Hogyan éltek benne? Hogyan védték? Miért hagyták pusztulni őket?

Ezekre a kérdésekre kaphatták meg a gyerekek a válaszokat a Várak a szépirodalomban programsorozat 1. foglalkozásának résztvevői dr. Csorba Csaba történész érdekes előadásában. Az előadást kivetített fotók illusztrálták, melyek segítségével a Kárpát-medence több várába is „ellátogathattunk”.

A történelmi Magyarország várai

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. január 29.


  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. január 30.



Csorba Csaba könyvei a várakról:
Felvidéki várak históriája : a honfoglalástól a mohácsi vészig. Dunaszerdahely : Lilium Aurum, 2006
Legendás váraink. Budapest : Magyar Könyvklub, 1999
Regélő váraink. Budapest : M. Kvklub, 1997
Rejtélyes váraink. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001
Vég-Gyula várának históriája. Bp. : Zrínyi, 1985
Vártúrák kalauza III. : Vártúrák Csehszlovákiában és Romániában. Bp. : Sport, 1983
Várak a Hegyalján : Tokaj, Ónod, Szerencs. Budapest : Zrínyi, 1980

Kapcsolódó képek:

Share

A Jókai bablevestől Krúdy boráig – „Írók és étkek” – Nagy íróink, költőink és kedvenc étkeik

60_híres

 

Az Irodalom a konyhában programsorozat 2. foglalkozása – a foglalkozást Fekete Gabriella, magyartanár, közoktatási szakértő vezeti.

„Az irodalom és a konyha szoros kapcsolatban áll, mondta Márkez, faljuk a jó regényt, szomjazzuk a verseket, ennivaló, innivaló, mondanivaló.” (Vámos Miklós)

  • Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár
    2013. január 24.
  • Békés Városi Püski Sándor Könyvtár
    2013. február 22.

Linkajánló:
Magyar gasztronómia
Itt enned, innod kell
Híres emberek – kedvenc ételek

Könyvajánló:
Cserna-Szabó András: Friss irodalmi húsok. 24 fiatal magyar író válogatott irodalmi falatkái. Pallas Stúdió, Budapest, 2001.
Réz Pál: Irodalmi szakácskönyv. Minerva Kiadó, Budapest, 1970.
Móra Ferencné szakácskönyve

Receptajánló:
Jókai bableves

  • Hozzávalók: 25 dkg tarkabab, 80 dkg füstölt sertéscsülök, 2 gerezd fokhagyma, 8-10 szem bors, 15 dkg sárgarépa, 15 dkg fehérrépa, 10 dkg füstölt kolbász, 2 babérlevél, 10+3 dkg liszt, 1 tojás, 1 közepes fej vöröshagyma, 1 ek. olaj, 1 mk. pirospaprika, 2 dl tejföl, ecet vagy citromlé, 1/2 hegyes zöldpaprika.
  • Elkészítés: Előző este beáztatjuk a csülköt és a babot. A meghámozott fokhagymát és a borsot teafű-tartóba rakjuk (így könnyedén el tudjuk majd távolítani). A répákat meghámozzuk, kisebb kockákra vágjuk. A kolbászt vékonyan felkarikázzuk. A csülköt feltesszük főni, annyi vízben, hogy ellepje. Ha félig megfőtt, hozzáadjuk a babérlevelet és a „teatojást”. Ha a bab is félig megpuhult, hozzáadjuk a répaféléket és kolbászt, és az egészet puhára főzzük. Elkészítjük a csipetkét: 10 dkg lisztet elkeverünk csipet sóval, hozzáadjuk a tojást, és víz nélkül tésztát gyúrunk, cipót formálunk belőle. Babszemnyi nagyságú darabkákra csipkedjük, és lisztezett deszkán, „meggömbölygetjük” őket, szikkadni hagyjuk. A hagymát finomra vágjuk, az olajon megpirítjuk a 3 dkg lisztet, hozzáadjuk a hagymát, 2 percig együtt pirítjuk. Lehúzzuk a tűzről, megszórjuk pirospaprikával, felöntjük 3 dl hideg vízzel, és simára keverjük. A csülköt kivesszük a levesből, kicsontozzuk, felaprózzuk, majd visszatesszük. Hozzászűrjük a rántást, belekeverjük a tejfölt, felforraljuk. Beleszórjuk a csipetkét, és 10-12 percig, forralva puhára főzzük, végül savanyítjuk, sózzuk.

Feladat:
Melyik híres embernek mi volt a kedvenc étele?

rétes Krúdy Gyula
citromos kolbász, pozsonyi kifli Deák Ferenc
tiroli máj Mikszáth Kálmán
kolozsvári töltött káposzta Petőfi Sándor
a paprikáscsirke galuskával és a túróscsusza tejfellel nyakon öntve Mátyás király és Beatrix
hideg nyalat kagylóban tálalva Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály
bableves csipetkével és kolbászreszelékkel József Attila
hagyományos paprikás ételek Széchenyi István
sáfrányos ízesítésű ételek Arany János
túrós csusza, és a finom pecsenyehúsok Déryné Széppataki Róza
palócleves Jókai Mór
sült csirke paradicsommal, édességek Kossuth Lajos
tányérhús, rácponty, marha- és körömpörkölt Molnár Ferenc

Kapcsolódó képek:

Share

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen; Lackfi János─Vörös István: Apám kakasa

varro_maszatlackfi_apam_kakasa

A Még hogy mi nem olvasunk! 3-4. osztályosoknak szóló programsorozat 5., egyben utolsó találkozásán a verseké a főszerep.

Két kortárs kötetből válogatunk; mindkettő a magyar gyermekköltészet, gyermekvers legjobb hagyományain alapul, s a verset mint játéklehetőséget kínálja az ifjú olvasóknak. A kötetekben szereplő versek olvasása mellett a résztvevők maguk is költővé léphetnek elő.

  • Gregus Máté Iskola, Székkutas
    2013. február 7.

 

Kapcsolódó képek:

Share

Barangolás meseerdőbe

mesebeli_erdo

Az Olvasni jó! programsorozat 2. foglalkozása

Előadó: Rózsa Vincéné

„Mármost reájuk virradt a harmadik reggel azóta, hogy elhagyták a szülői házat. Megint elindultak, de mind mélyebbre tévedtek a vadonban, és úgy voltak már, hogy ott kell veszniök, hacsak nem találnak hamar segítségre. Délben pedig megpillantottak egy ágon egy szép hófehér madárkát, és az oly csodálatosan énekelt, hogy szinte földbe gyökeredzett a lábuk, úgy hallgatták. Amikor dala végéhez ért a madár, meglibbentette szárnyát, és elröppent előttük, ők meg mentek utána, mígnem egy házikóhoz értek. Amikor egészen közel mentek, akkor látták, hogy a házikónak kenyérből van a fala, kalácsból a teteje, ablaka pedig csillogó cukorból.” (Jancsi és Juliska)

  • Általános Iskola, Csengele
    2013. február 4.
  • Csizmazia György Általános Iskola, Pusztaszer
    2013. február 25.

Kapcsolódó képek:

Share

Értékes vagy!

harmonia
A programsorozat témakörei:

1. Egyedüllét és közösség
Irodalmi alap – Csukás István: A Magányos Szamovár; Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó

2. Kreativitás
Irodalmi alapSzegedi Katalin: Lenka

3. Megbízhatóság, kitartás
Irodalmi alapBalázs Ágnes: Lufi és Szamóca

4. Elfogadás
Irodalmi alapLucado: Értékes vagy; Módra Ildikó: Trapp

5. Harmónia
Irodalmi alapBékés Pál: A Bölcs Hiánypótló

  • Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény, Bácsalmás
    (2013. február 6., március 6., április 10., május 15., június 19.)
  • Könyvtár, Információs és Közösségi Hely, Géderlak
    (2013. február 13., március 13., április 17., május 15., június 4.)
  • Könyvtár, Információs és Közösségi Hely, Katymár
    (2013. február 6., március 6., április 10., május 9., június 19.)
  • Katona József Könyvtár, Kecskemét
    (2013. április 10., április 24., május 10., május 15., május 23.)

Kapcsolódó képek:

Share