„A nő ezer arca” – az előadó szemével

kakuszi_peter
Dr. Kakuszi Péter irodalomtörténész gondolatai:

“A nő ezer arca” programsorozat egyik előadójaként három dolgot szeretnék kiemelni a sokszínű tapasztalathalmazból, amit a projektnek köszönhetek.

Az egyik a fotótörténet és az irodalom kapcsolódási lehetőségei az adott téma átgondolásában. Ez  jelentősen segítette  a téma mélyebb, sokoldalúbb
megközelítését.

A másik: meglepett  a téma iránti érdeklődés, aktív részvétel az előadás-beszélgetés helyszínein.

A harmadik pedig – a történetiségből kilépve – a téma aktualitása. A nő társadalmi szerepének a folyamatos, örökké időszerű újragondolása az “értelmiségi létre való törekvés” egyik fontos eleme.

Kapcsolódó képek:

Share

„A nő ezer arca” – az előadó szemével

domotor_mihaly
Dömötör Mihály fotóművész gondolatai:

“A nő ezer arca” program keretében tartottam vetített képes előadást Ruzsán és Zákányszéken Fotográfusnők – nők a fotográfiákon címmel.

Valószínűleg a téma újszerű volta, érdekessége miatt mindkét helyszínen sokan voltak. Tanítottam fotótörténetet, de ilyen megközelítésben s fotográfus nőkre koncentrálva nem foglalkoztam a témával.
Szerencsére Csizmadia Edit könyvtáros időben felkért, volt időm felkészülni.

Képekről, fényképekről beszélni csak úgy van értelme, ha meg is lehet mutatni a fotókat. Ezért összeállítottam egy 100 képből álló PowerPoint-sorozatot. Rövid kép- és fényképkészítés-történeti áttekintés után, a nemzetközi és a magyar fotográfusnők közül néhány jelentősebb alkotó munkáiból vetítettem válogatást. Ezután a nők a fotográfiákon téma következett. Itt elsősorban akt fotókat mutattam, mint a fotográfia egyik kitüntetett műfaját. Szokásom hoz híven a két előadás alkalmával is vittem némi humort az előadásba.
Kakuszi Péter irodalomtörténész főiskolai docenssel együtt, felváltva adtunk elő, így szerintem a fotó és az irodalom kiegészítve egymást egy változatos, érdekes másfél órás programot eredményezett.
Az általam megkérdezett néhány jelenlévőnek is ez volt a véleménye, sőt, ezt bizonyítandó az előadásunk alatt senki sem szökött meg.

A két sikeres előadáshoz mindenképpen kellet Csizmadia Edit könyvtáros lelkes alapos előkészítő munkája, valamint ezt kiegészítve a helyi szervezők segítsége is.
Úgy gondolom, hogy a kész előadásokat az ősz, vagy a tél folyamán, több helyszínen is meg lehetne ismételni.

Kapcsolódó képek:

Share

„A nő ezer arca” – “élménymorzsák” Zákányszékről

zakanyszek
Paraginé Tóth Edina könyvtáros gondolatai:

… Volt olyan résztvevő, akit meghívtam az első alkalomra, de korábban nem volt könyvtártag. Azóta már beiratkozott és valamennyi Szabó Magda-regényt elolvasta, mert a Régimódi történet meghozta  a kedvét az olvasáshoz…! Egyébként érezhetően többen olvasnak Szabó Magdát (is) a programsorozat óta a résztvevők!

… A színházlátogatás után nagy örömmel jött be a könyvtárba egy hölgy, és elmesélte, hogy az M1 műveltségi vetélkedőjében a játékosok nem tudtak válaszolni a  Pipás Pistára vonatkozó kérdésre, de ő igen, mert látta a színházban! Bevallása szerint egyébként ő sem tudta volna. 🙂

… Maradva Pipás Pistánál, a Zákányszéki Életképek legfrissebb számában kétoldalas cikk olvasható A Szeged-környéki tanyavilág legendás nőalakja, Pipás Pista címmel. A cikk írója Tanács Klára, aki a programsorozat minden egyes alkalmán jelen volt és örömmel vállalta az írást! 🙂

… Endrei Judit – megtapasztalva a helyi Nőegylet lelkesedését – ősszel egy háromnapos workshopot szeretne kis csapatával megvalósítani Zákányszéken, segítve a civil szervezet lehetőségeinek, ismereteinek bővítését.

Kapcsolódó képek:

Share

“A gondolatnak nincs neme” – beszélgetés Endrei Judittal

endrei_judit
„A nő ezer arca”
programsorozat 5. rendezvénye

Gondolatok a női és férfi létről keresve az örök nő és az örök férfi arcát, lelkét…

Beszélgetőtárs: Fodor Mónika könyvtáros (Somogyi-könyvtár)

Az estén szóba kerülnek: a nők, a férfiak, a család, a gyerekek, a munka, az egészség, a pozitív gondolkodás, a nehéz helyzetekből való felemelkedés, a talpra állás és talpon maradás.

„A nő ezer arca” programsorozat zárórendezvényére minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az est végén Endrei Judit dedikálja könyveit, melyek a helyszínen is megvásárolhatók.

Ajánló:
Endrei Judit honlapja
A fiatalság mércéje – az aktív idősödés mellett tesz hitet Endrei Judit (szegedma.hu)

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. március 5.

 

  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. március 6.

 

Kapcsolódó képek:

Share

Színházlátogatás a Szegedi Nemzeti Színházban

pipas_pista
„A nő ezer arca”
programsorozat 4. találkozója

Pipás Pista (Tanyawestern)
Írta: Pozsgai Zsolt

Életében és halálában is legendák övezték a szeged környéki tanyavilág hírhedt bérgyilkosát, aki asszony létére férfiruhában járt, férfi módra dolgozott – és ölt, a családtagok megbízásából. Pipás Pista, azaz Rieger Pálné Fődi Viktória az 1920-as években követte el rémtetteit.

„Ki volt ez a nő (vagy férfi?) és mi hajtotta előre végzetét? A zenés, olykor kegyetlen, olykor kacagtató játék elvezet bennünket a harmincas évek tanyavilágának átkozott és áldott világába.” (Pozsgai Zsolt)

A színházlátogatáshoz bevezető előadás is kapcsolódik Pipás Pista – a hóhérasszony legendája címmel.

Ajánló: Nyilas Péter: Pipás Pista – a hóhérasszony legendája

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. február 15.
    Előadó: Paraginé Tóth Edina
  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. március 7.
    Előadó: Vörös Tiborné

Kapcsolódó képek:

Share

Korunk nője: házastárs, munkatárs, vetélytárs

kaffka_margit
„A nő ezer arca”
programsorozat 3. találkozójának témája a házasság, a nő és a munkavállalás, a család és munka egyensúlya.

Csoportfoglalkozás és beszélgetés Kaffka Margit: Színek és évek című regénye alapján

Meghívott vendég: Csányi Krisztina emberi erőforrás tanácsadó, karrier szakértő

A beszélgetést Csizmadia Edit könyvtáros, drámapedagógus (Somogyi-könyvtár) vezeti.

Kaffka Margit regényének hősnője egyszerre példázza a társadalmi kötöttségekben élő és az abból kitörni vágyó asszony küzdelmét. A XX. század elején meglazultak a társadalmi és családi kapcsolatok, elindul az emancipálódás folyamata, mígnem megszületik a modern nő: aki – Ady szavaival élve – már nemcsak asszony, hanem „asszonyember”.

„Az ember jól-rosszul mégiscsak végigjátssza a maga vállalta szerepeket mind sorjában. Csakhogy nem, mint a színpadi, csinált történetekben, egy fő személy szándéka után igazodik a többieké; a valóságban mindenki külön fő személy önmagának, és senki sem vállal mellékes szerepet; magáért magának játszik. Ebből támad a sokféle és véletlen bonyolódás, ami mindnyájunkat végtelen érdekel, amíg benne vagyunk. Ki kit szeret, kit vesz el, mire neveli a gyereket, milyen helyért verekszik a világban, és hogy dől ki. Mikor aztán végigcsinálta az ember, ami tőle telt, s amit az életével általában csinálni lehetett, akkor megnyugodhat, ha van még egy kis ráérő pár esztendeje.” (Részlet Kaffka Margit Színek és évek c. regényéből)

Ajánló:
Kaffka Margit Színek és évek című regénye a Magyar Elektronikus Könyvtárban

  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. február 5.

 

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. február 21.

 

Kapcsolódó képek:

Share

Női szerepek az alkotóművészetben



Nők az irodalomban és a társművészetekben – nőkép és női identitás írásban és képben

A résztvevők Dömötör Mihály fotóművész és dr. Kakuszi Péter irodalomtörténész segítségével sorra veszik a női (szépség) ideálok és a női szerepek változását a 19-20. században. Szó lesz női mítoszokról, a magyar kultúrtörténet kiemelkedő női alkotóiról.

„A nő ezer arca” programsorozat 2. találkozójához képzőművészeti kiállítás is kapcsolódik helyi női alkotók munkáiból.

A beszélgetést Csizmadia Edit könyvtáros, drámapedagógus (Somogyi-könyvtár) vezeti.

  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. január 17.

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. január 24.

Kapcsolódó képek:

Share

Szabó Magda: Régimódi történet



„Nem küzdhetek a végzetem ellen!”
Fókuszban a női sorsok, életutak, szerepek

„A nő ezer arca” programsorozat 1. találkozójának témája Szabó Magda Régimódi történet című regénye.

Szabó Magda regénye a női sorsok titkait nagy figyelemmel kutatja, de mellettük elmélyült és kifinomult lélektani érzékkel megrajzolt portrék egész sorát vázolja fel; ki-ki hogyan nyomorodik bele létezése mindennapjaiba.

A foglalkozást vezeti: Csizmadia Edit könyvtáros, drámapedagógus

  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2012. november 26.

 

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2012. november 29.

 

Kapcsolódó képek:

Share