Nők és a munkavállalás

nok_munkavallalas

Csányi Krisztina emberi erőforrás-tanácsadóval már találkozhattak “A nő ezer arca” programsorozat résztvevői. Október 15-én, kedden délután 5 órakor a szegedi Somogyi-könyvtárban hallhatják őt ismét az érdeklődők.

A nők életét a munka világában érintő speciális kérdések állnak előadásának középpontjában. A változó női szerepek kapcsán szó lesz a családi élet és a munka egyensúlyáról, valamint a női karriertervezésről.

Share

Fotográfusnők – Nők a fotográfiákon

noi_fotografusok

Az Országos Könyvtári Napok keretében október 9-én, szerdán délután fél 5-kor láthatják az érdeklődők Dömötör Mihály fotóművész vetített képekkel illusztrált előadását a szegedi Somogyi-könyvtárban.

“A nő ezer arca” programsorozat résztvevői már találkozhattak az előadóval, és most azok is elmerülhetnek a témában, akik nem kapcsolódtak be az Olvasó Dél-Alföld foglalkozásaiba.

“… azt szeretném a közönséggel megosztani, hogy nő fotográfusok, fotóművésznők a maguk speciális női látásmódjával, hogyan gazdagították a fotóművészetet és ezen keresztül valóságlátásunkat.”
Az előadásról és Dömötör Mihályról itt olvashatnak többet.

Megtekintésre ajánljuk az E. Csorba Csilla Magyar fotográfusnők című kötetéhez (a fenti kép ebben látható) feltöltött online galériát.

Share

Író nők vagy írónők? – Nők és női szerepek az irodalmi életben

sabine_weiss

Két cikket ajánlunk a honlap látogatóinak Nem csupán “A nő ezer arca” programsorozat résztvevőinek, de mindenképpen a foglalkozások tematikájához kapcsolódóan.

“Közölheti-e írásait egy nő? Mi készteti a nőket az írásra? Kiléphet-e egy nő – önmagának és a családjának okozott kár nélkül – a családi élet hagyományosan megszabott kereteiből? Milyen társadalmi szerepkörök illetik meg a nőket, s milyen viselkedési normákhoz kell igazodniuk? A nyilvánosság előtt, közérdekű kérdésekben is kifejthetik-e a véleményüket, mondhatnak-e bírálatot például a férfiak munkájáról? Meghaladhatják-e a dilettáns szerepkörét anélkül, hogy nőietlenné válnának? Lehet-e belőlük valaha is professzionalista? Íme a nők irodalmi szereplésével kapcsolatos vita főbb kérdései a 19. században.” (Tovább: Fábri Anna írása)

“Irodalom és nők, nők és irodalom? Nők az irodalmi életben? Megannyi kétes, sikamlós kérdés. Milyen hatással lehetnek egy kor irodalmának alakulására a nők, akik nem a literatúra valamely válfaját művelik, ám ilyen-olyan okok miatt mégis a szellemi-művészeti folyamat elevenében vannak? A felvetés már csak azért sem érdektelen, mert a húszas-harmincas években a hagyományosan férfiközpontú irodalmi intézményrendszerben is egyre jelentősebb, egyre meghatározóbb súllyal vettek részt a nők, sajátos női szerepeik felhasználásával.” (Tovább: Fráter Zoltán írása)

Share

„A nő ezer arca” – az előadó szemével

kakuszi_peter
Dr. Kakuszi Péter irodalomtörténész gondolatai:

“A nő ezer arca” programsorozat egyik előadójaként három dolgot szeretnék kiemelni a sokszínű tapasztalathalmazból, amit a projektnek köszönhetek.

Az egyik a fotótörténet és az irodalom kapcsolódási lehetőségei az adott téma átgondolásában. Ez  jelentősen segítette  a téma mélyebb, sokoldalúbb
megközelítését.

A másik: meglepett  a téma iránti érdeklődés, aktív részvétel az előadás-beszélgetés helyszínein.

A harmadik pedig – a történetiségből kilépve – a téma aktualitása. A nő társadalmi szerepének a folyamatos, örökké időszerű újragondolása az “értelmiségi létre való törekvés” egyik fontos eleme.

Share

„A nő ezer arca” – az előadó szemével

domotor_mihaly
Dömötör Mihály fotóművész gondolatai:

“A nő ezer arca” program keretében tartottam vetített képes előadást Ruzsán és Zákányszéken Fotográfusnők – nők a fotográfiákon címmel.

Valószínűleg a téma újszerű volta, érdekessége miatt mindkét helyszínen sokan voltak. Tanítottam fotótörténetet, de ilyen megközelítésben s fotográfus nőkre koncentrálva nem foglalkoztam a témával.
Szerencsére Csizmadia Edit könyvtáros időben felkért, volt időm felkészülni.

Képekről, fényképekről beszélni csak úgy van értelme, ha meg is lehet mutatni a fotókat. Ezért összeállítottam egy 100 képből álló PowerPoint-sorozatot. Rövid kép- és fényképkészítés-történeti áttekintés után, a nemzetközi és a magyar fotográfusnők közül néhány jelentősebb alkotó munkáiból vetítettem válogatást. Ezután a nők a fotográfiákon téma következett. Itt elsősorban akt fotókat mutattam, mint a fotográfia egyik kitüntetett műfaját. Szokásom hoz híven a két előadás alkalmával is vittem némi humort az előadásba.
Kakuszi Péter irodalomtörténész főiskolai docenssel együtt, felváltva adtunk elő, így szerintem a fotó és az irodalom kiegészítve egymást egy változatos, érdekes másfél órás programot eredményezett.
Az általam megkérdezett néhány jelenlévőnek is ez volt a véleménye, sőt, ezt bizonyítandó az előadásunk alatt senki sem szökött meg.

A két sikeres előadáshoz mindenképpen kellet Csizmadia Edit könyvtáros lelkes alapos előkészítő munkája, valamint ezt kiegészítve a helyi szervezők segítsége is.
Úgy gondolom, hogy a kész előadásokat az ősz, vagy a tél folyamán, több helyszínen is meg lehetne ismételni.

Share

„A nő ezer arca” – “élménymorzsák” Zákányszékről

zakanyszek
Paraginé Tóth Edina könyvtáros gondolatai:

… Volt olyan résztvevő, akit meghívtam az első alkalomra, de korábban nem volt könyvtártag. Azóta már beiratkozott és valamennyi Szabó Magda-regényt elolvasta, mert a Régimódi történet meghozta  a kedvét az olvasáshoz…! Egyébként érezhetően többen olvasnak Szabó Magdát (is) a programsorozat óta a résztvevők!

… A színházlátogatás után nagy örömmel jött be a könyvtárba egy hölgy, és elmesélte, hogy az M1 műveltségi vetélkedőjében a játékosok nem tudtak válaszolni a  Pipás Pistára vonatkozó kérdésre, de ő igen, mert látta a színházban! Bevallása szerint egyébként ő sem tudta volna. 🙂

… Maradva Pipás Pistánál, a Zákányszéki Életképek legfrissebb számában kétoldalas cikk olvasható A Szeged-környéki tanyavilág legendás nőalakja, Pipás Pista címmel. A cikk írója Tanács Klára, aki a programsorozat minden egyes alkalmán jelen volt és örömmel vállalta az írást! 🙂

… Endrei Judit – megtapasztalva a helyi Nőegylet lelkesedését – ősszel egy háromnapos workshopot szeretne kis csapatával megvalósítani Zákányszéken, segítve a civil szervezet lehetőségeinek, ismereteinek bővítését.

Share

“A gondolatnak nincs neme” – beszélgetés Endrei Judittal

endrei_judit
„A nő ezer arca”
programsorozat 5. rendezvénye

Gondolatok a női és férfi létről keresve az örök nő és az örök férfi arcát, lelkét…

Beszélgetőtárs: Fodor Mónika könyvtáros (Somogyi-könyvtár)

Az estén szóba kerülnek: a nők, a férfiak, a család, a gyerekek, a munka, az egészség, a pozitív gondolkodás, a nehéz helyzetekből való felemelkedés, a talpra állás és talpon maradás.

„A nő ezer arca” programsorozat zárórendezvényére minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az est végén Endrei Judit dedikálja könyveit, melyek a helyszínen is megvásárolhatók.

Ajánló:
Endrei Judit honlapja
A fiatalság mércéje – az aktív idősödés mellett tesz hitet Endrei Judit (szegedma.hu)

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. március 5.

 

  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. március 6.

 

Share

Színházlátogatás a Szegedi Nemzeti Színházban

pipas_pista
„A nő ezer arca”
programsorozat 4. találkozója

Pipás Pista (Tanyawestern)
Írta: Pozsgai Zsolt

Életében és halálában is legendák övezték a szeged környéki tanyavilág hírhedt bérgyilkosát, aki asszony létére férfiruhában járt, férfi módra dolgozott – és ölt, a családtagok megbízásából. Pipás Pista, azaz Rieger Pálné Fődi Viktória az 1920-as években követte el rémtetteit.

„Ki volt ez a nő (vagy férfi?) és mi hajtotta előre végzetét? A zenés, olykor kegyetlen, olykor kacagtató játék elvezet bennünket a harmincas évek tanyavilágának átkozott és áldott világába.” (Pozsgai Zsolt)

A színházlátogatáshoz bevezető előadás is kapcsolódik Pipás Pista – a hóhérasszony legendája címmel.

Ajánló: Nyilas Péter: Pipás Pista – a hóhérasszony legendája

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. február 15.
    Előadó: Paraginé Tóth Edina
  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. március 7.
    Előadó: Vörös Tiborné
Share

Korunk nője: házastárs, munkatárs, vetélytárs

kaffka_margit
„A nő ezer arca”
programsorozat 3. találkozójának témája a házasság, a nő és a munkavállalás, a család és munka egyensúlya.

Csoportfoglalkozás és beszélgetés Kaffka Margit: Színek és évek című regénye alapján

Meghívott vendég: Csányi Krisztina emberi erőforrás tanácsadó, karrier szakértő

A beszélgetést Csizmadia Edit könyvtáros, drámapedagógus (Somogyi-könyvtár) vezeti.

Kaffka Margit regényének hősnője egyszerre példázza a társadalmi kötöttségekben élő és az abból kitörni vágyó asszony küzdelmét. A XX. század elején meglazultak a társadalmi és családi kapcsolatok, elindul az emancipálódás folyamata, mígnem megszületik a modern nő: aki – Ady szavaival élve – már nemcsak asszony, hanem „asszonyember”.

„Az ember jól-rosszul mégiscsak végigjátssza a maga vállalta szerepeket mind sorjában. Csakhogy nem, mint a színpadi, csinált történetekben, egy fő személy szándéka után igazodik a többieké; a valóságban mindenki külön fő személy önmagának, és senki sem vállal mellékes szerepet; magáért magának játszik. Ebből támad a sokféle és véletlen bonyolódás, ami mindnyájunkat végtelen érdekel, amíg benne vagyunk. Ki kit szeret, kit vesz el, mire neveli a gyereket, milyen helyért verekszik a világban, és hogy dől ki. Mikor aztán végigcsinálta az ember, ami tőle telt, s amit az életével általában csinálni lehetett, akkor megnyugodhat, ha van még egy kis ráérő pár esztendeje.” (Részlet Kaffka Margit Színek és évek c. regényéből)

Ajánló:
Kaffka Margit Színek és évek című regénye a Magyar Elektronikus Könyvtárban

  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. február 5.

 

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. február 21.

 

Share

Női szerepek az alkotóművészetben



Nők az irodalomban és a társművészetekben – nőkép és női identitás írásban és képben

A résztvevők Dömötör Mihály fotóművész és dr. Kakuszi Péter irodalomtörténész segítségével sorra veszik a női (szépség) ideálok és a női szerepek változását a 19-20. században. Szó lesz női mítoszokról, a magyar kultúrtörténet kiemelkedő női alkotóiról.

„A nő ezer arca” programsorozat 2. találkozójához képzőművészeti kiállítás is kapcsolódik helyi női alkotók munkáiból.

A beszélgetést Csizmadia Edit könyvtáros, drámapedagógus (Somogyi-könyvtár) vezeti.

  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. január 17.

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. január 24.
Share