Zászlóként egy zsuppház vállára hajlik a selymes, kurta, hervadó szivárvány….

Posted on by

Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
A foglalkozást vezeti: Juhász Orsolya

mezohegyes2

Weöres Sándor: Eső után

A házakon a zsindelyek ragyognak.
A kavicsok közt dombok leve zajlik.
Zászlóként egy zsuppház vállára hajlik
a selymes, kurta, hervadó szivárvány.
Az ázott utcán kis kacsák togyognak
mereven, furcsán, akár sok fabálvány
valami indiai körmenetben.
A délutáni Hold, mint ostya, halvány.
A Nap kitetszik a fellegek alján.
Egymás szemébe néznek önfeledten.

  • József Attila ÁMK, Mezőhegyes
    2013. február 22.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.
Még hogy mi nem olvasunk?! 2.

Diavetítés

 

Kapcsolódó képek:

Share

Könyvajánló – Mesék testvérekről testvéreknek Boldizsár Ildikó szerkesztésében

Posted on by

mesek_testverekrol

Testvérmeséink egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük. Tovább… (magveto.hu)

Blogbejegyzés a könyvről
Boldizsár Ildikóról és a korábban megjelent mesekötetekről (magveto.hu)
M. Dalnoki Fanni: Káin és a 12 hattyú (olvassbele.com)

Kapcsolódó képek:

Share

Ami a szívedet nyomja – svéd gyerekversek; Kiss Ottó: Csillagszedő Márió

Posted on by

kiss_ottó
Még hogy mi nem olvasunk?! 1.
A foglalkozást vezeti Juhász Orsolya.

Kiss Ottó: Csillagszedő Márió – Versek gyerekhangra

Márió megfigyelte, hogy a csillagok mindig ugyanabban a messzi távolban maradnak. Mégis megígéri a szomszéd kislánynak, hogy kihalássza őket a tóból, nappal üvegszekrényben őrzi, s éjszakára újra felrakja mindet az égre. A kislány gyermeki hangján bizalom és csalódás, szeretet és fájdalom, bölcsesség és naivitás egyszerre szólal meg, az apró gondolattöredékek versfüzére egy család történetét tárja elénk. Az utóbbi évek magyar gyermekköltészetének kiemelkedő alkotása 2002-ben elnyerte az Év könyve-díjat, számos feldolgozása született és több nyelvre is lefordították.

  • Márki Sándor Általános Iskola, Kétegyháza
    2013. február 4.
Még hogy mi nem olvasunk?! 1.
Még hogy mi nem olvasunk?! 1.
Még hogy mi nem olvasunk?! 1.

Diavetítés

 

Kapcsolódó képek:

Share

Könyvajánló – Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest!

Posted on by

luzer1luzer2

A történetben egy 5 tagú családot ismerhetünk meg: Apa, Anya, nagy leány – Monyó, egyetlen fiúgyermek – Márk (Marcell) és a kicsi leány – Pet. A mostanában „divatos” (lakáshitel) problémák miatt költöznek vidékről Budapestre, az Apa testvérének lakásába. Nyári szünet van, Márk unatkozik és felfedező útra indul a társasházban. Padláson találja meg a teljesen tökéletesen működő rádió adó-vevőt, egy Volna-K típust és elindítja a naplóját. Az éterbe beszél, csak úgy, magának. Tovább… (konyvmolyok.blogspot.hu)

Az első kötetről (ekultura.hu)

A második kötettel újra szól a Lúzer Rádió! Kitört a Lúzer-mánia, mindenki Mark, a rettenthetetlen és lelõlehetetlen dumagép kalandjait olvassa! A második kötetben beindul a mesemészáros-akció, és folytatódik a cápaháború! Lúzerek, vételre készülj! A Lúzer Rádió csak nektek recseg!

A második kötetről (cultura.hu)

Kapcsolódó képek:

Share

„A gondolatnak nincs neme” – beszélgetés Endrei Judittal

Posted on by

endrei_judit
„A nő ezer arca” programsorozat 5. rendezvénye

Gondolatok a női és férfi létről keresve az örök nő és az örök férfi arcát, lelkét…

Beszélgetőtárs: Fodor Mónika könyvtáros (Somogyi-könyvtár)

Az estén szóba kerülnek: a nők, a férfiak, a család, a gyerekek, a munka, az egészség, a pozitív gondolkodás, a nehéz helyzetekből való felemelkedés, a talpra állás és talpon maradás.

„A nő ezer arca” programsorozat zárórendezvényére minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az est végén Endrei Judit dedikálja könyveit, melyek a helyszínen is megvásárolhatók.

Ajánló:
Endrei Judit honlapja
A fiatalság mércéje – az aktív idősödés mellett tesz hitet Endrei Judit (szegedma.hu)

  • Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár
    2013. március 5.
endrei_judit1
endrei_judit6

Diavetítés

 

  • Móra Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Ruzsa)
    2013. március 6.
\"A nő ezer arca\" 5.
\"A nő ezer arca\" 5.
\"A nő ezer arca\" 5.
\"A nő ezer arca\" 5.
\"A nő ezer arca\" 5.
\"A nő ezer arca\" 5.
\"A nő ezer arca\" 5.
\"A nő ezer arca\" 5.

Diavetítés

 

Kapcsolódó képek:

Share

Regélő váraink

Posted on by

diosgyor
A Várak a szépirodalomban programsorozat 2. foglalkozása

„Eleinte – meg kell vallanom – a várakkal kapcsolatos mondákra nem sok gondot fordítottam, s amennyire tudom, így tesz a legtöbb régész és történész is. Hiszen a mondák többségének valóság-magva igen kicsi, vagy egyáltalán nincs is. A várak múltja tudományos feltárásában a mondák mellőzhetőnek látszottak.
…
Ugyanakkor gyermekkorom óta nagyon is kedveltem a meséket, a mondákat, főleg Benedek Elek feldolgozásait, vagy Komjáthy István Mondák könyve című örökbecsű munkáját. Idestova negyedszázada aztán fölébredt az érdeklődésem a vármondák iránt, s attól kezdve szenvedélyesen kezdtem ezeket gyűjteni.
…
Meggyőződésem, hogy valamiféle monda szinte minden várral kapcsolatban született az idők folyamán, csak ezek nagy része feledésbe merült, lappang, illetve még nem bukkant rá gyűjtő, aki lejegyezze. Tehát vármondáink száma alighanem több százra tehető, de az sem lehetetlen, hogy ezernyi.” (Csorba Csaba)

Ez alkalommal dr. Csorba Csaba mesélt nekünk váraink történetéből, mondáiból. Burgenland, Felvidék, Erdély, Magyarország várainak, hőseinek legendái elevenedtek meg a tatárjárás korától kezdve a Rákóczi szabadságharc idejéig bezárólag. Megismerhettünk daliás vitézeket, szép várkisasszonyokat, érző szívű szerelmeseket, nemes szívű jobbágyokat, kincskeresőket. Nem maradtak ki a gonoszok sem, akiknek szelleme vissza-visszajárt a várakba.

Vármondák (dr. Csorba Csaba készülő könyvéből):
Diósgyőr
A szerelmesek kútja Trencsénben

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. február 18.
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Arany János Általános Iskola

Diavetítés

 

  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. február 19.
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola
Várak a szépirodalomban 2. Jerney János Általános Iskola

Diavetítés

 

Ajánlott könyvek a vármondákhoz:
Az ördögszántotta hegy. Baranyai mondák, hiedelmek és történetek. Szerk. Pesti János. Pécs, 2002
Balogh Béni: Éleskővár kincse. Bükki mondák. Bp., 1971
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár. Bp., 1981
Balogh Béni: A rablólovag aranyai. Bp., 1986
Balogh Béni: Omló bástyákon hulló csillagok. Mondák, regék, históriák. Bp., 1990
Benedek Elek: Székelyföldi mondák és mesék. Szeged, 2012 (több kiadás)
„Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák. Szerk. Landgraf Ildikó. Bp., 1998
Gabányi János: Magyar várak legendái I-IV. Bp., l994 (reprint kiadás)
Gub Jenő – László László – Zsidó Ferenc: A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig. Mondák, legendák, regék, tündérmesék. Székelyudvarhely, 2005
Mednyánszky Alajos: Regék és mondák. Bp., 1983
Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai. Bp., 1990 (több kiadás)
Mikszáth Kálmán: Magyar várak regéi. Bp., 1994
Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium. Tájak, emberek, valóság és képzelet. Bp., 2002
Rákóczi virágai. Kárpátaljai történeti és helyi mondák. Összeáll. Keresztyén Balázs. Ungvár – Bp., 1992
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra. Szlovákiai vármondák. Bratislava, 1979 (több kiadás)

Kapcsolódó képek:

Share

Könyvajánló – Vámos Miklós: Szitakötő

Posted on by

vamos_szitakoto

Nemzedékünk regénye, Vámos Miklós Szitakötő című legújabb könyvének alcíme tökéletesen összegzi a regény főbb mondanivalóját, valamint a fontosabb írói motivációkat a könyvvel kapcsolatban. (Talán pontosan ebben az alcímben fogalmazódik meg mindaz, ami miatt nekem személy szerint rettenetesen nehéz erről a könyvről írnom, pedig amióta csak elolvastam együtt lélegzek a regény soraival, és nem telik el úgy nap, hogy ne jutna eszembe belőle egy-egy epizód, gondolat, hogy ne idézném fel azt a nosztalgiával vegyes keserédes, mégis mérhetetlen szomorúságot, amelyet olvasása közben éreztem. No, de minderről majd bővebben később.) A Szitakötőben ugyanis Vámos Miklós az alcímnek megfelelően nem kevesebbre vállalkozik, minthogy egy nemzedék, történetesen a saját generációjának történetét elmesélje. Teszi ezt úgy, hogy nyolc ember különleges barátságán keresztül ad látleletet a magyarországi viszonyokról 1957-től, nos, hogy meddig az maradjon titok. Tovább… (Krausz Vera, ekultura.hu)

Részlet a regényből (Vámos Miklós honlapja)
Jeges-Varga Ferenc: Búcsú az illúzióktól (Vámos Miklós: Szitakötő, olvassbele.com)

Kapcsolódó képek:

Share

Könyvajánló – Máté Angi: Az emlékfoltozók

Posted on by

emlekfoltozok

Hogy kik is azok az emlékfoltozók? Talán két tündér. Vagy két rigó. Esetleg két kislány. Két tündérrigólány: a limonádéhajú és a faodúbarna. Amerre csak járnak, csodák történnek. Igazán nem kell hozzá sok. Elég egy tű meg egy cérna, és megfoltozzák a feledékeny roller és tölgyfa emlékeit. Egy horgászbot, és megcsiklandozzák a Holdat. Klakkognak és dübbögnek, de úgy, hogy a villamos kerekei szikrát hánynak. Erdőt szelídítenek és kinyitják a tengert; rókák és őzek a barátaik. Azt is megtudhatjuk: együtt mennyivel könnyebb és nehezebb élni, mint egyedül. (magveto.hu)

Az emlékfoltozók – mesék a szeretetről (YouTube, Magvető)

Szívem szerint most azonnal csomagolnék, és mennék a tündérrigólányok után, megkeresni őket, megkérni őket fogadjanak be engem a tejeskávéhajút, hogy együtt zunnyogjunk cserebogarak után, szállni pintyekkel, csízekkel. (moly.hu)

Kapcsolódó képek:

Share

„Mikor jön legközelebb Orsi néni?…”

Posted on by

szekkutas_utolso

Sikerrel zárult a Még hogy mi nem olvasunk?! programsorozat Székkutason.

A foglalkozásokon 3. és 4. osztályos tanulók vettek részt. A hagyományostól eltérő tanítási órák már nem voltak ismeretlenek a gyerekek előtt. „Orsi nénit” – aki „minden könyvet izgalmasan mutatott be” –  nagyon hamar megkedvelték. A gyerekek nyitottak, együttműködőek és érdeklődőek voltak, aktívan vettek részt az órákon, élvezték a játékos feladatokat, várták a találkozásokat. Néhányan már a foglalkozásokat követően kikölcsönözték és elolvasták a bemutatott művet – s egyúttal más könyvet is kölcsönöztek a könyvtárból.

Az tetszett a legjobban…
Én nagyon, nagyon, nagyon…
Részlet egy „varázsórarendből”
Bruckner Szigfrid meghívta a többieket egy esti teára…

  • Gregus Máté Iskola, Székkutas

Kapcsolódó képek:

Share