Kirándulás a gyulai várba

gyulai_var
Várak a szépirodalomban 5.

A Gyulai vár épülete
A belső vár köré épített védműként az úgynevezett derékvár szolgált, melynek ma látható maradványa a rondella. A gótikus várépülethez tartozik még egy kápolna és várfürdő is.

A derékvár mellett állt a lovas katonák elszállásolására a tágas huszárvár. A huszártorony ma a kastély északi szárnyánál látható. A vár emeletén várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, hivatali szoba, a Szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható.

A kastély közelében található források táplálták a várfürdőt, az első uszodákat az egykori lovardában nyitották meg.

A Gyulai várban ma a Vármúzeum működik, mely a vár középkori világát és reneszánsz mindennapjait mutatja be 24 kiállítóterem segítségével. (varosom.hu)

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. május 2.
  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. május 9..
Share

Próbatétel: várjátékok

varjatekok
Várak a szépirodalomban 4.

A gyerekek játékos vetélkedő formájában mutathatják meg, mi mindent tudnak, tanultak a várakról.

A gyermekkönyvtárosok által összeállított próbatétel a korábbi előadásokon elhangzottakra, illetve az alábbi könyvekből válogatott részletekre épül:

Hunyady József: Az égig érő vár
Kőris Emil: A katedrális
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
Krúdy Gyula: A komáromi fiú

  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. április 23.
  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. április 22.
Share

Találkozás Schmuck Ottóval

somosko
Várak a szépirodalomban 3.
Schmuck Ottó: A kelyhesek titkos temploma

Honnan jött a könyv ötlete?
Mennyi idő volt megírni a regényt?
Nehéz volt megírni?
Honnan jöttek a szereplők alakjai? Valós személyek voltak?
Ki volt Hangya Máté? Gergő? Bika? Betyár? Koczka tanár úr?
Mi az a domolykó?
Tényleg lehet aranyat mosni?
Miért Somoskőn játszódik?
Milyen forrásokat vett alapul a történelmi háttérhez?
Végeztek-e régészeti ásatásokat a környéken?
Létezhet-e / létezhetett-e a titkos templom?

Ilyen kérdések záporoztak az író felé, aki ezek megválaszolásával beszélt nekünk a regényről, a gyermekkoráról, a szereplőket ihlető személyekről. Schmuck Ottó mesélt még a könyv történelmi hátteréről és irodalmi előzményeiről is.

Aki szeretne bővebben utánanézni a könyv irodalmi, történelmi, néprajzi, földrajzi hátterének, itt kutakodhat.

Egy titokról is fellebbent a fátyol, amelyet a könyvszerkesztők sem vettek észre.
Vajon te észreveszed-e, mi van ebben az idézetben elrejtve?

Semmi a fényesség.
Csak guruló vízcsepp.
Harmat. Pillanatkincs ragyogás,
mit elvisz az első felfénylő napsugár.
Utadat fényes fűszálak kísérik.
Csillogó levelek
körülvesznek, hogy el is tűnjenek.
Ott vibrál, szikrázik,
tündököl, s elvakít.
Találd meg! De mire odaérsz,
ó! Felszívta a nap! Gyöngyöd odavész.

  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. március 14.

 

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. március 25.
Share

Schmuck Ottó: A kelyhesek titkos temploma

kelyhesek
A Várak a szépirodalomban programsorozat 3. foglalkozásán a résztvevők találkozhatnak Schmuck Ottóval, aki a salgói és a somoskői várról írt ifjúsági regényt.

Vége a tanévnek, eljött a nyár. Hangya Mátét, aki nem éppen az erejéről híres, Somoskőre küldik a szülei, hogy ott a kétkezi munkától megizmosodjon. Máté szorgalmasan kapál a földeken, eljár focizni a helyi fiúkkal, még fát vágni is megtanul. Senki sem sejti, hogy titokban újdonsült barátjával, Gergővel a kelyhesek történetét tanulmányozza. Máté és Gergő hisznek a legendában, amely szerint a falu közelében, egy 15. századi, föld alatt titkos templom rejtőzik. Végül egy réges-régi vers nyomra vezeti őket.

A regényről a Móra Kiadó honlapján

  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. március 14.
  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. március 25.
Share

Regélő váraink

diosgyor
A Várak a szépirodalomban programsorozat 2. foglalkozása

“Eleinte – meg kell vallanom – a várakkal kapcsolatos mondákra nem sok gondot fordítottam, s amennyire tudom, így tesz a legtöbb régész és történész is. Hiszen a mondák többségének valóság-magva igen kicsi, vagy egyáltalán nincs is. A várak múltja tudományos feltárásában a mondák mellőzhetőnek látszottak.

Ugyanakkor gyermekkorom óta nagyon is kedveltem a meséket, a mondákat, főleg Benedek Elek feldolgozásait, vagy Komjáthy István Mondák könyve című örökbecsű munkáját. Idestova negyedszázada aztán fölébredt az érdeklődésem a vármondák iránt, s attól kezdve szenvedélyesen kezdtem ezeket gyűjteni.

Meggyőződésem, hogy valamiféle monda szinte minden várral kapcsolatban született az idők folyamán, csak ezek nagy része feledésbe merült, lappang, illetve még nem bukkant rá gyűjtő, aki lejegyezze. Tehát vármondáink száma alighanem több százra tehető, de az sem lehetetlen, hogy ezernyi.” (Csorba Csaba)

Ez alkalommal dr. Csorba Csaba mesélt nekünk váraink történetéből, mondáiból. Burgenland, Felvidék, Erdély, Magyarország várainak, hőseinek legendái elevenedtek meg a tatárjárás korától kezdve a Rákóczi szabadságharc idejéig bezárólag. Megismerhettünk daliás vitézeket, szép várkisasszonyokat, érző szívű szerelmeseket, nemes szívű jobbágyokat, kincskeresőket. Nem maradtak ki a gonoszok sem, akiknek szelleme vissza-visszajárt a várakba.

Vármondák (dr. Csorba Csaba készülő könyvéből):
Diósgyőr
A szerelmesek kútja Trencsénben

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. február 18.

 

  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. február 19.

 

Ajánlott könyvek a vármondákhoz:
Az ördögszántotta hegy. Baranyai mondák, hiedelmek és történetek. Szerk. Pesti János. Pécs, 2002
Balogh Béni: Éleskővár kincse. Bükki mondák. Bp., 1971
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár. Bp., 1981
Balogh Béni: A rablólovag aranyai. Bp., 1986
Balogh Béni: Omló bástyákon hulló csillagok. Mondák, regék, históriák. Bp., 1990
Benedek Elek: Székelyföldi mondák és mesék. Szeged, 2012 (több kiadás)
„Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák. Szerk. Landgraf Ildikó. Bp., 1998
Gabányi János: Magyar várak legendái I-IV. Bp., l994 (reprint kiadás)
Gub Jenő – László László – Zsidó Ferenc: A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig. Mondák, legendák, regék, tündérmesék. Székelyudvarhely, 2005
Mednyánszky Alajos: Regék és mondák. Bp., 1983
Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai. Bp., 1990 (több kiadás)
Mikszáth Kálmán: Magyar várak regéi. Bp., 1994
Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium. Tájak, emberek, valóság és képzelet. Bp., 2002
Rákóczi virágai. Kárpátaljai történeti és helyi mondák. Összeáll. Keresztyén Balázs. Ungvár – Bp., 1992
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra. Szlovákiai vármondák. Bratislava, 1979 (több kiadás)

Share

Várak a Kárpát-medencében

egri_var
Mi a vár? Miért és hová építették? Mi kell hozzá, hogy megépüljön? Hogyan éltek benne? Hogyan védték? Miért hagyták pusztulni őket?

Ezekre a kérdésekre kaphatták meg a gyerekek a válaszokat a Várak a szépirodalomban programsorozat 1. foglalkozásának résztvevői dr. Csorba Csaba történész érdekes előadásában. Az előadást kivetített fotók illusztrálták, melyek segítségével a Kárpát-medence több várába is “ellátogathattunk”.

A történelmi Magyarország várai

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. január 29.


  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. január 30.



Csorba Csaba könyvei a várakról:
Felvidéki várak históriája : a honfoglalástól a mohácsi vészig. Dunaszerdahely : Lilium Aurum, 2006
Legendás váraink. Budapest : Magyar Könyvklub, 1999
Regélő váraink. Budapest : M. Kvklub, 1997
Rejtélyes váraink. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001
Vég-Gyula várának históriája. Bp. : Zrínyi, 1985
Vártúrák kalauza III. : Vártúrák Csehszlovákiában és Romániában. Bp. : Sport, 1983
Várak a Hegyalján : Tokaj, Ónod, Szerencs. Budapest : Zrínyi, 1980

Share