Találkozás Schmuck Ottóval

somosko
Várak a szépirodalomban 3.
Schmuck Ottó: A kelyhesek titkos temploma

Honnan jött a könyv ötlete?
Mennyi idő volt megírni a regényt?
Nehéz volt megírni?
Honnan jöttek a szereplők alakjai? Valós személyek voltak?
Ki volt Hangya Máté? Gergő? Bika? Betyár? Koczka tanár úr?
Mi az a domolykó?
Tényleg lehet aranyat mosni?
Miért Somoskőn játszódik?
Milyen forrásokat vett alapul a történelmi háttérhez?
Végeztek-e régészeti ásatásokat a környéken?
Létezhet-e / létezhetett-e a titkos templom?

Ilyen kérdések záporoztak az író felé, aki ezek megválaszolásával beszélt nekünk a regényről, a gyermekkoráról, a szereplőket ihlető személyekről. Schmuck Ottó mesélt még a könyv történelmi hátteréről és irodalmi előzményeiről is.

Aki szeretne bővebben utánanézni a könyv irodalmi, történelmi, néprajzi, földrajzi hátterének, itt kutakodhat.

Egy titokról is fellebbent a fátyol, amelyet a könyvszerkesztők sem vettek észre.
Vajon te észreveszed-e, mi van ebben az idézetben elrejtve?

Semmi a fényesség.
Csak guruló vízcsepp.
Harmat. Pillanatkincs ragyogás,
mit elvisz az első felfénylő napsugár.
Utadat fényes fűszálak kísérik.
Csillogó levelek
körülvesznek, hogy el is tűnjenek.
Ott vibrál, szikrázik,
tündököl, s elvakít.
Találd meg! De mire odaérsz,
ó! Felszívta a nap! Gyöngyöd odavész.

  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. március 14.

 

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. március 25.

Kapcsolódó képek:

Share

Schmuck Ottó: A kelyhesek titkos temploma

kelyhesek
A Várak a szépirodalomban programsorozat 3. foglalkozásán a résztvevők találkozhatnak Schmuck Ottóval, aki a salgói és a somoskői várról írt ifjúsági regényt.

Vége a tanévnek, eljött a nyár. Hangya Mátét, aki nem éppen az erejéről híres, Somoskőre küldik a szülei, hogy ott a kétkezi munkától megizmosodjon. Máté szorgalmasan kapál a földeken, eljár focizni a helyi fiúkkal, még fát vágni is megtanul. Senki sem sejti, hogy titokban újdonsült barátjával, Gergővel a kelyhesek történetét tanulmányozza. Máté és Gergő hisznek a legendában, amely szerint a falu közelében, egy 15. századi, föld alatt titkos templom rejtőzik. Végül egy réges-régi vers nyomra vezeti őket.

A regényről a Móra Kiadó honlapján

  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. március 14.
  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. március 25.

Kapcsolódó képek:

Share

Regélő váraink

diosgyor
A Várak a szépirodalomban programsorozat 2. foglalkozása

“Eleinte – meg kell vallanom – a várakkal kapcsolatos mondákra nem sok gondot fordítottam, s amennyire tudom, így tesz a legtöbb régész és történész is. Hiszen a mondák többségének valóság-magva igen kicsi, vagy egyáltalán nincs is. A várak múltja tudományos feltárásában a mondák mellőzhetőnek látszottak.

Ugyanakkor gyermekkorom óta nagyon is kedveltem a meséket, a mondákat, főleg Benedek Elek feldolgozásait, vagy Komjáthy István Mondák könyve című örökbecsű munkáját. Idestova negyedszázada aztán fölébredt az érdeklődésem a vármondák iránt, s attól kezdve szenvedélyesen kezdtem ezeket gyűjteni.

Meggyőződésem, hogy valamiféle monda szinte minden várral kapcsolatban született az idők folyamán, csak ezek nagy része feledésbe merült, lappang, illetve még nem bukkant rá gyűjtő, aki lejegyezze. Tehát vármondáink száma alighanem több százra tehető, de az sem lehetetlen, hogy ezernyi.” (Csorba Csaba)

Ez alkalommal dr. Csorba Csaba mesélt nekünk váraink történetéből, mondáiból. Burgenland, Felvidék, Erdély, Magyarország várainak, hőseinek legendái elevenedtek meg a tatárjárás korától kezdve a Rákóczi szabadságharc idejéig bezárólag. Megismerhettünk daliás vitézeket, szép várkisasszonyokat, érző szívű szerelmeseket, nemes szívű jobbágyokat, kincskeresőket. Nem maradtak ki a gonoszok sem, akiknek szelleme vissza-visszajárt a várakba.

Vármondák (dr. Csorba Csaba készülő könyvéből):
Diósgyőr
A szerelmesek kútja Trencsénben

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. február 18.

 

  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. február 19.

 

Ajánlott könyvek a vármondákhoz:
Az ördögszántotta hegy. Baranyai mondák, hiedelmek és történetek. Szerk. Pesti János. Pécs, 2002
Balogh Béni: Éleskővár kincse. Bükki mondák. Bp., 1971
Balogh Béni: Szépen szálló sólyommadár. Bp., 1981
Balogh Béni: A rablólovag aranyai. Bp., 1986
Balogh Béni: Omló bástyákon hulló csillagok. Mondák, regék, históriák. Bp., 1990
Benedek Elek: Székelyföldi mondák és mesék. Szeged, 2012 (több kiadás)
„Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák. Szerk. Landgraf Ildikó. Bp., 1998
Gabányi János: Magyar várak legendái I-IV. Bp., l994 (reprint kiadás)
Gub Jenő – László László – Zsidó Ferenc: A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig. Mondák, legendák, regék, tündérmesék. Székelyudvarhely, 2005
Mednyánszky Alajos: Regék és mondák. Bp., 1983
Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai. Bp., 1990 (több kiadás)
Mikszáth Kálmán: Magyar várak regéi. Bp., 1994
Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium. Tájak, emberek, valóság és képzelet. Bp., 2002
Rákóczi virágai. Kárpátaljai történeti és helyi mondák. Összeáll. Keresztyén Balázs. Ungvár – Bp., 1992
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra. Szlovákiai vármondák. Bratislava, 1979 (több kiadás)

Kapcsolódó képek:

Share

Január, február, itt a nyár!

csonakok
A Négy évszak, négy elem – versek, mesék nagyothallóknak programsorozat 3. foglalkozása

Évszak: nyár, égtáj: dél

 

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

Hogy mit láttam?
Elmondhatom.
De jobb lesz,
ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd,
csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.

Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég,
ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.

Nézegetem, ha hull a hó:
ez volt a ház, ez volt a tó.

A harmadik alkalom a gyerekek számára egy igazi nyári, vakációs hangulatot idézett fel, melyből a játék, a verseny sem hiányozhat. A vers lehetőséget teremtett a tél felidézésére, átismétlésére is.
A gyerekek a vers közös értelmezése után papírból vágással tavat, hajtogatással csónakot készítettek, majd kezdődhetett a „tóvá” átváltozott folyosón a csónakverseny.

Előadó: Tóth Andi bábjátékos

  • Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szeged
    2013. február 12.

Kapcsolódó képek:

Share

Várak a Kárpát-medencében

egri_var
Mi a vár? Miért és hová építették? Mi kell hozzá, hogy megépüljön? Hogyan éltek benne? Hogyan védték? Miért hagyták pusztulni őket?

Ezekre a kérdésekre kaphatták meg a gyerekek a válaszokat a Várak a szépirodalomban programsorozat 1. foglalkozásának résztvevői dr. Csorba Csaba történész érdekes előadásában. Az előadást kivetített fotók illusztrálták, melyek segítségével a Kárpát-medence több várába is “ellátogathattunk”.

A történelmi Magyarország várai

  • Arany János Általános Iskola, Szeged
    2013. január 29.


  • Jerney János Általános Iskola, Szeged
    2013. január 30.



Csorba Csaba könyvei a várakról:
Felvidéki várak históriája : a honfoglalástól a mohácsi vészig. Dunaszerdahely : Lilium Aurum, 2006
Legendás váraink. Budapest : Magyar Könyvklub, 1999
Regélő váraink. Budapest : M. Kvklub, 1997
Rejtélyes váraink. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001
Vég-Gyula várának históriája. Bp. : Zrínyi, 1985
Vártúrák kalauza III. : Vártúrák Csehszlovákiában és Romániában. Bp. : Sport, 1983
Várak a Hegyalján : Tokaj, Ónod, Szerencs. Budapest : Zrínyi, 1980

Kapcsolódó képek:

Share

Fészekrakó hónapok

tavasz

A Négy évszak, négy elem – versek, mesék nagyothallóknak programsorozat 2. foglalkozása

Évszak: tavasz, égtáj: kelet

Devecseri László: A sárgarigó fészke

Sárga ruha, szürke mellény,
farka tollán csillan a fény.
Szálldos, röppen ágról ágra,
felesége hazavárja,
hogy a villás ág hegyére
fészek legyen már estére!
Építgetik, kötögetik,
és szálanként fel is teszik:
puha tollal bélelgetik.

A 2. foglalkozás témáját a fészekrakó hónapok ihlették. Devecseri Gábor: A sárgarigó fészke című verse és a hozzákapcsolható társítások mély gondolatokat, érzéseket ébresztettek a gyerekekben (a gondolat, az érzés is fészket rak).
A madárfészkek különleges, az előadó által készített papír és géz csíkokból, fonással készültek, átélve a madarak kötögető, építgető munkáját. Az alkotások egyedivé válását a fészek kibélelése és a lakók beköltöztetése is segítette. Miután a fészkek is elfoglalták helyüket a gömbön, a gyerekek elmélyülten olvasgatták, nézegették a tavaszhoz kapcsolódó könyveket.

Előadó: Tóth Andi bábjátékos

  • Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szeged
    2013. január 15.

Kapcsolódó képek:

Share

Hull a hó

tel

A Négy évszak, négy elem – versek, mesék nagyothallóknak programsorozat 1. foglalkozása

Évszak: tél, égtáj: észak

 

Várnai Zseni: Hull a hó

Hull a hó, hull a hó,
lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje.

Vastag hóbunda alatt
kenyérmagvak alszanak,
puha ágyban telelnek,
s kikeletkor kikelnek.

A programsorozat indító foglalkozásán ismerhették meg a gyerekek azt a keretrendszert, amelyre az egyes alkalmak fölépülnek. A foglalkozásvezető, Tóth Andi bábjátékos, egy nagy méretű, az egész Földet jelképező gömböt készített. Erre kerülnek föl minden alkalommal a versekhez és az évszakokhoz kapcsolódó alkotások.
A tél, a havazás hangulatát Várnai Zseni: Hull a hó című versén keresztül idézhették fel a gyerekek. A résztvevők előre elkészített, különböző anyagú, fehér, pici párnácskákat díszíthettek fel gyöngyökkel, csipkékkel, gombokkal flitterekkel. A saját elképzelés megvalósításával sajátjukká vált hópárnácskákat közösen, meghitt hangulatban ”borították” a gömb északi, kéklő felére. A találkozót téli könyvek nézegetése zárta.

Előadó: Tóth Andi bábjátékos

  • Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szeged
    2012. december 11.

Kapcsolódó képek:

Share