„Itt enned, innod kell!” – Étekirodalom, konyhanyelv, szíverősítő

Az Irodalom a konyhában programsorozat 3. foglalkozása – a foglalkozást Fekete Gabriella, magyartanár, közoktatási szakértő vezeti.

„A gasztronómia mindannak intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással” – írta Jean Anthelme Brillat-Savarin, a 200 éve élt gasztrofilozófus.

  • Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár
    2013. január 31.
  • Békés Városi Püski Sándor Könyvtár
    2013. március 8.

Receptajánló: Beignett, a francia fánk

Hozzávalók (18-20 db-hoz):
A tésztához: 500 g liszt, 160 g vaj, 4 tojás, 25 g élesztő, tej, cukor, fahéj
A krémhez: 1 l tej, 150 g porcukor, vaníliás cukor, 120 g liszt, 2 tojás, 4 tokás sárgája

Készítése:
A liszt közepére helyezzük a tejben és cukorban felfuttatott élesztő, hozzáadjuk a vajat, a tojásokat és jól kidagasztjuk. 2 óra hosszat kelesztjük. Vékonyra nyújtjuk, kockákra vágjuk, kelesztjük, és bő zsírban sütjük. Vanília öntettel tálaljuk.

 Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja (részlet)
„A lakoma pazar volt. Monte Cristo kötelességének tartotta, hogy tökéletesen felborítsa a párizsi szokásokat, és a felszolgált ételekkel vendégeinek inkább kíváncsiságát, semmint étvágyát igyekezzen kielégíteni. Keleties lakomát hordatott fel, mégpedig abból a fajtából, amelyet az arab mesék tündéreinek tálaltak volna. Minden gyümölcs, amit a világ négy sarka csak Európa bőségszarujába önthetett, az mind ott volt hibátlanul és zamatosán, gúlában felhalmozva, kínai tálakon és japán serlegekben. Ragyogó tollazatú, ritka madarak és különleges tengeri szörnyek kerültek asztalra ezüsttálakon, a görög szigetvilág, Kis-Ázsia és Fokföld borai sorakoztak különleges üvegekben, s ez a látvány mintha még fokozta volna az illatok zamatát. Mintha Apicius tartott volna csapatszemlét vendégeivel, úgy vonult el mindez a párizsiak előtt, akik meg se tudták érteni, hogy egy tízszemélyes ebéd ezer aranyba kerüljön, hacsak nem esznek gyöngyszemeket, mint Kleopátra, vagy nem isznak olvasztott aranyat, mit Lorenzo de Medici.”

Edouard Manet: A sonkasonka-1880

Könyvajánló:
Bárdosi Vilmos: Magyar szólások, közmondások
Celada, Eva: A vatikáni konyha titkai
Halász Zoltán: Mesélő szakácskönyv
Szederkényi Ágnes: Szólások és közmondások

Linkajánló:
www.palinka.com
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89douard_Manet
http://edouardmanet.wordpress.com/2011/10/12/a-bunch-of-asparagus-edouard-manet/
http://www.citatum.hu/kategoria/Nyelvtoro

 Nyelvtörők:

  • Cirkuszi csibecombcsont.
  • Mit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs?
  • Ha összejöttek, ettek, ettek; ettől lettek a lettek molettek.
  • A sóbányász sokszor szokott túl sok sót szórni a sóletre.
  • Meggymag! Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy?
  • Farkaséhes sherpasereg sürög serényen a sistergő serpenyő körül.
  • A savas alma a kamasz hasat karbantartja: ha lassan halad, hajtja, ha szalad, marasztalja.
  • Folyton torkos, drótos tót sós ropogóst kóstol,
    Potyog most sok olcsó gomb, oly komoly gyomortól.
    Hó-hó, ódon hordóból csobogó jó bort mohón kortyol,
    No, most gondoskodjon, doktor, módos koporsóról!

Találós kérdések:

  • Zöld istállóban fekete lovak piros szénát
  • Szádba teszed, mégsem eszed, mi az?
  • Vadonatúj, mégis lyukas, megfoltozzák, semmit sem ér.
  • Kis koromban nyersen esznek, ízét adom a levesnek. Barátom a petrezselyem, egy csomóba kötik velem.
  • Kis ember áll az erdőben,
  • nagy kalap van a fejében.
  • Ha kalapját megetted,őt magát is ismered.
  • Se esze nincs, se szeme nincs,mégis igazságot szól.
  • Fejjel alá lábbal fel a kiságyban úgy áll fel.
  • Zöld levél koronája, nagyon fáj a fogad rája. Nem kell neked a korona, piros szeméért vagy oda.

Kapcsolódó képek:

Share

Hozzászólások lezárva.