Szerencsére most is akadtak lelkes és ügyes játékosok, akik megtalálták a kiutat a versek káoszából!
A szerencsés nyertesek:
Sztakó Ildikó (Bács-Kiskun megye)
Fábián Margit (Békés megye)
Szél Ildikó (Csongrád megye)
És íme az összekeveredett versek – immár helyesen:
Karinthy Frigyes: Ősz
Tűz, melegíts, ne égess
égő sebet szivemre;
Nap, ne vakíts, világíts,
nem nézek a szemedbe.
Asszony, puhácska száddal
csókolj, ne a fogaddal;
ki önnön sírod ásod
ember, ne ránts magaddal.
Virág, maradj az ágon,
megvárom a gyümölcsöd,
nem rugdalok markodba
végzet, lazítsd a görcsöd.
Élet, mindenki éljen,
s ne tudja meg, miért él;
ígérd már másnak, Isten,
amit nekem igértél.
József Attila: Május
A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyilt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak a bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
– mert beköszönt az ünnep –
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!
Juhász Gyula: Szeptember aranya
Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség- szarujában
Szeptember aranya van.
Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.
Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.
Rövidesen jelentkezünk következő apró feladványunkkal! Továbbra is játsszanak velünk – érdemes!